Hermánszeg község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 285 fő
Terület: 5.2 km²
Népsűrűség: 54,81 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Hermánszeg a Szatmári-síkságon fekvő középkori eredetű, Szamos-háti település. Szamossályi község keleti oldalán, a szabályozás előtti Szamos egyik nagy kanyarulatánál, a Holt-Szamos jobb partján, Mátészalkától 23 km-re K-DK-re fekszik.

Nevének eredete

Nevének Hermán előtagja a hadfi, harcos jelentésű Hermann személynévből származhat, a "szeg" utótag pedig éles folyókanyart jelent, mely utal a Szamos melletti földrajzi elhelyezkedésére.

Természeti értékei

A táj szépségét az ártéri növénytársulások, ligeterdők, régi folyómeder-maradványok gazdag vízivilág változatossága jellemzi, amely helyenként érintetlenül pompázik.

A természetbarátok a környéken olyan növény-ritkaságokat is megfigyelhetnek, mint a fehér tündérrózsa, a zergeboglár, a pázsitlevelű nõszirom, az erdei madárhúr, a csomós palka.

A bokros, ligeterdős, rétekkel tarkított terep kisebb vadakban igen gazdag: sok a nyúl, a fácán, a fogoly, szárcsa, vadkacsa és más víziszárnyas, de ugyanakkor vaddisznók, őzcsapatok, rókák is fellelhetők. A természetfotósok lencsevégre kaphatnak halászó gémet, néha kócsagot is, kisebb ragadozó madarakat, héját és réti sast is.

A Szamos holt medre, amely Szamossályi és Hermánszeg között található, igazi halban gazdag horgászparadicsom: márna, kecsege, keszeg, harcsa, csuka, ponty, süllő akadhat horogra.

Éghajlata

Mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,7° C, a napsütéses órák száma 1960-1970. Az uralkodó szélirány az északi és a déli, a csapadék mennyisége 650-670 mm.

Talaja

Fiatal, nyers öntéstalaj.

Megközelíthető

Budapest irányából a 4-es főúton, Nyíregyházán át Vásárosnamény felé, majd Rohodnál a 49-es útra térve, Mátészalkán keresztül Kocsord irányába, innen a 491-es úton Fehérgyarmatig, majd Szamossályin át Hermánszegre érünk. Vasúton Nyíregyházától Fehérgyarmat pályaudvarig, onnan naponta rendszeres autóbuszjárattal közelíthető meg.

Története

A település legkorábbi írásos említése 1314-ben történik egy határjárás során Hermánszegh alakban.

1315-ben a hűtlenség vádjába esett Barsa nembeli Kopasz nádor birtokát I. Károly király Tamás beregi és ugocsai főispánnak adományozta.

A korabeli feljegyzésekben megemlítik, hogy a falunak az 1350-es években révje volt a Szamoson.

A XV. században azonban már a váradi püspök és káptalan a falu földesura.

1611-ben Mellich Péter és neje kapta meg királyi adományként. Lányunokájuk báró Barkóczy Zsigmond felesége lesz, így Hermánszeg a Barkóczyakra száll. Egészen a XIX. század közepéig az ő birtokuk.

Közben a II. Rákóczi György halála utáni zavaros időkben a szatmári német várőrség a falut kirabolja.

Érdekesség még a faluról, hogy Szatmár vármegye katonai leírói 1782-1785 között feljegyezték, hogy a "kissé magas törzsű tölgyerdő mellett egy településnél folyó Szamos gyakran kiáradt. A (Fehér)Gyarmatról Csengerre egy magányos csárdánál vezető országút az áradásokat kivéve jól járható, a jánki országúton a réteken néhány rossz hidat találtak."

Fényes Elek geográphiai szótára a XVIII. század közepi állapotát mutatja Hermánszegnek "Szatmár vármegyei magyar falu a rónaságon 288 lakossal. Nyolc telkes gazda bír 320 hold első osztályú szántóföldet, 33 hold irtásföldet, gyümölcsösei is szépek. A jánki uradalomhoz tartozik."

A Szatmár vármegyei monográfiában Hermánszeg úgy szerepel, mint magyar kis község a Szamos jobb partján. Házainak száma 65, lakosaié 393. Határa 415 hold.

Korábban a Szamos vize teljesen körbefogta a községet és csak egy helyen lehetett kimenni a faluból. A Szamos rendszeres árvizeivel többször részben vagy teljesen elpusztította Hermánszeget. A település mégis újjáépült, megváltozott arculata.

Az 1902-es folyószabályozásnak köszönhetően csak az 1970-es nagy árvíz veszélyeztette a lakosságot, azonban a víz lakott területeket akkor sem ért el.

Legutóbb az 1998-as tavaszi tiszai árvíz és az azt követő téli hatalmas és hosszantartó havazás és hófúvások miatti védekezés tette próbára a lakosságot. A hóolvadás miatti rendkívüli helyzetben a víz ismét teljesen körbezárta a települést, a fő út víz alatt volt. Így a falu néhány napra el volt vágva a külvilágtól.

A község újkori történelméhez hozzátartozik az I. és II. Világháború kirobbanása és a hadköteles korú férfiak bevonulása, amely szinte minden családot érintett.

A hősi halottak pontos számáról adat nincs, mert sokan a háborúból hazatérve rokkantan, sebesülten, a háborúban szerzett betegség miatt itthon hunytak el. Így a ténylegesen háborúkban elesetteknek és a háborút megjárt hősöknek állított emléket 2000-ben az önkormányzat a református temető emlékparkjában.

A hősi emlékművet társadalmi munkában helybeli mesterek készítették. A megemlékezés virágait, koszorúit a hozzátartozók és az önkormányzat itt helyezheti el.

Nevezetességei

műemlékjellegű református templom és fa-harangláb a Hõsök útja 8. szám alatt található. Az épületet és a népies késő barokk stílusú berendezését a papi családból származó Vasvári Ódor Gábor készítette 1797-1799 között]].

Hermánszeg református egyházáról 1501-bõl való az első írásos említés.

A reformáció Jánkról a Drágffyak birtokáról juthatott ide. Előbb anyaegyház volt, majd 1725-tõl, mint Jánk fíliáját említik.

A falu korábbi temploma a temetővel átellenben fából épült, azonban leégett.

1796-ban Barkóczy Ferenc és János grófok 154 négyszögölnyi földet adományoztak templomhelyül, ahová a hermánszegiek közköltségen egy csinos téglatemplomot emeltek, melynek alapját 1797. május 15-én tették le.

Az épületet 1799. augusztus 9-én fejezték be Dányádi András gondnok, Simai Mihály főbíró és Simai László egyházfi buzgalma folytán. Építője a már említett Vasvári Ódor Gábor volt.

A templom nyugati végénél áll az egyszerű, négy oszlopon nyugvó, alul deszkával burkolt, vízvezető eresszel övezett sátortetős fa harangláb, amely az 1800-as években épült és 1999-ben felújították. A harangláb két harangot hordoz. Az egyik harang felirata "A hermánszegi ref.egyház saját költségén öntette 1855." A másik harangon ez olvasható: " A hermánszegi Ekkla a maga költségén öntette 1812." Ez a harang elhasadt és ujra öntette Csepelyi Antal Mándon. A harangöntés költségét részben tengerentúli adományból fedezték.

A 200 éves felújított hermánszegi templomban 1999. június 29-én hálaadó istentiszteletet tartottak, ahol az igét dr.Bölcskei Gusztáv püspök, az egyház lelkészi elnöke hirdette. Az eredeti szépségében pompázó templom felújítási költségeit a szatmári egyház-megye, az önkormányzat és a gyülekezet biztosította. Az ünnepségen Szécsi András lelkipásztor és családja úrvacsorai kannát és kenyérosztó tányért adományozott a gyülekezetnek. Így emlékeztek meg a közel két évtizedes hermánszegi szolgálatukról. A jubileumra Dányádi Gyula gondnok és neje gyönyörű úrasztali, szószéki, mózesszéki terítőt adományozott Isten dicsőségére az egyházközségnek.

Következő községek

További községek